-Hope!-dübögtek az ajtón egyre hangosabban. Érdeklődve néztem az ki az ablakon, de senkit nem láttam. Végül odamentem kinyitni az ajtót. Nagy meglepetésemre Luke állt előttem. Gyorsan vette a levegőt és hadart.-Engedj be.-mondta bociszemekkel.
-Mi az, már megint anyukád?-kérdeztem nevetve.
-Igen, de ezt bent beszéljük meg.-mondta ijedten és néha-néha hátranézett. Beengedtem és a kérésének eleget téve, kulcsra zártam az ajtót, hogy az anyukája még véletlenül se tudjon kárt tenni a berendezésben. Lassan bementünk a szobámba és egy forró csókot nyomtam a szájára.
-Mit műveltél már megint?-kicsit sem zavar, hogy itt van. Sőt! Nagyon örülök neki. Minden alkalommal, amikor találkozunk jobb kedvre tud deríteni. Imádom a humorát, és azt, hogy sok dolgot komolyan vesz.
Még mindig zihálva levette a kabátját, majd közelebb jött hozzám, végül átölelt.
-Semmit. Annyi a bűnöm, hogy elmondtam neki, mennyire szeretlek.
-Áh...értelek...-mondtam halkan és lehangoltan. Majd Luke-ot is eltoltam magamtól.-Szóval megint miattam?
-De nem érdekel. Hisz tudod, hogy téged szeretlek a legjobban. 15 éves korom óta szeretlek. Tudod milyen nagy szó ez?-újra közelebb jött hozzám és újra átölelt. Amit hagytam is. Igaza van. Kit érdekel, hogyha másokat idegesíti, hogy mi együtt vagyunk?
Minden 3 és fél évvel ezelőtt kezdődött. Akkor ismertük meg egymást Luke-al. Szerelmesek lettünk egymásba és járni kezdtünk. Ő életem első szerelme, vele csókolóztam először. Az ágyba is vele voltam legelőször. Az elején még minden rendben volt. Jól kijöttem a tesóival is, az anyukája nem nagyon szimpatizált velem, már akkor sem. Ő is jól megvolt az én családommal. A húgom és az öcsém is bírta őt, meg anya is. Csak aztán fordult a kocka. Már egy jó pár hónapja jártunk, amikor nekem kipattant a fejemből, hogy videókat csinálok az internetre, amikben énekelni fogok. Eléggé jó hangom van, amit anyától örököltem. A szerénység is tőle származik...
Feltöltöttem az első videómat. Aztán a másodikat, a harmadikat...a tizediket és egyre híresebb lettem itt Sydney-ben. Luke is énekelt akkoriban. Egy bandában játszott, aminek a neve a 5 Seconds Of Summer. Az elején félénkek voltak mind a 4-en, de szépen lassan legyőzték ezt -nekem köszönhetően- , olyannyira, hogy ők is elkezdtek videókat feltölteni a leghíresebb videómegosztó oldalra. Körülbelül 1, vagy talán másfél éve ők is elkezdtek feltörni. És talán itt rontódott el minden. Mintha mindenki erre a pillanatra várt volna. Szinte robbanásszerűen utálta meg mindenki a szerelmünket, mondván: mi nem lehetünk együtt. Luke anyukája mániákus lett, utál engem. Azt mondja, hogy nem tartozok a fiához. Meg, hogy én csak a pénzéért vagyok vele. De kérem! Már akkor régen jártunk, amikor Luke híres lett. Ráadásul az én anyukám se tűrte meg a barátomat azután, miután mind a ketten híresek lettünk. A húgom még most is szereti, az öcsém meg gyűlöli. Mindig minden rosszat elmond róla, már érik neki a pofon. Ami viszont a legjobban megrémisztett, hogy a rajongótáboraink is egymás ellen vannak. A 5 Seconds Of Summer fanok utálják az én rajongóimat, és ez fordítva is igaz. Azért van egy megnyugtató dolog: a barátnőm és a 5 Seconds Of Summer többi tagja mellettünk áll. Jó, hogy azért kapunk egy kis támogatást, nélkülük baromi nehéz lenne. Nem mintha most könnyű lenne. Dehogy könnyű...harcolni szinte a Világ ellen? És ez még rosszabb lesz, ha híresebbek leszünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése