-Nehogy beengedd! Anyám az.-nézett rám ijedten.
-Dehogy engedem be. Az hiányozna még.-nevettem. Rápillantottam az ablakomra, majd elmosolyodtam.-Mi lenne Luke, ha ma elmennénk valahova kettesbe?-simogattam meg a mellkasát.
-Mégis hova?-kérdezte. Én az ablakomra mutattam. Mosolygásra állt a szája.-Kimegyünk az ablakon keresztül?-én itt csak bólogattam.
-Anyukádat meg hagyjuk itt, majd megunja.-nevettem el magam. Luke is jókedvű lett. Csináltunk már őrültségeket, de arra nem volt még példa, hogy faképnél hagyja az anyukáját. Pedig az elmúlt években igen elfajultak a dolgok. Minden nap harcolunk a szerelmünkért és nem hagyjuk, hogy befolyásoljanak. Ashton, Luke barátja azt mondta nekem a minap telefonon -Luke-ot kereste- , hogy ilyen erős szerelmet nem látott még, ez példaértékű. És most már lassan én is kezdtem ezt hinni. Nagyon érdekes, hogy mindenki ellenünk és a szerelmünk ellen van, de mi ugyanúgy szeretjük egymást, mint 3 és fél évvel ezelőtt. És remélem, hogy nagyon sokáig így marad ez.
Felkaptam egy kék pólót, egy rövid farmernadrágot és egy tornacipőt. Gyorsan kiszaladtam az előszobába és lassan, halkan kihúztam a zárból a kulcsomat.
-Luke, azonnal engedjetek be!-kiabálta az anyukája.
-Mehetünk hölgyem?-nyújtotta felém a kezét Luke. Egy enyhe mosoly lehelltem rá és a kezébe raktam a kezemet.
-Igen!-mondtam határozottan. Ő felkapott és elvitt az ablakomig. Aztán lerakott. Felültem az ablakpárkányra, majd letettem a fűre az egyik lábam, utána a másikat is. Luke is kijött utánam, majd jót nevettünk az anyukáján, aki eszét vesztve kiabálja, hogy engedjük be. Kimentünk a hátsó kijáraton és elindultunk a napsütésben.-Merre legyen az út?-karoltam át.
-Bowling?-kérdezte.
-Hm...nem is olyan rossz ötlet. Tudsz?
-Hát hogyne.-mondta olyan hangon, mint aki azt akarta velem közölni, hogy "úgy is legyőzlek". Ekkor kapott egy SMS-t. Elővette a telefonját, egy másodpercre megálltunk. Komolya fejjel bújta a telefonját.
-Van valami baj?-kérdeztem érdeklődve. A telefonképernyő közelébe hajoltam, de annyira sütött a nap, hogy semmit nem láttam.
-Haza kell mennem.
-Mármint oda haza, vagy a törzshelyetekre?-kérdeztem.
-A törzshelyünkre.-válaszolta egyhangúan.
-Ugye nincsen semmi baj?-néztem rá ijedten.
-Nem tudom. Calum írta az üzenetet, az áll benne, hogy téged is vigyelek magammal. Szóval nem tudom...
Elindultunk lassan a fiúk törzshelyére, útközben sokan megállítottak minket. Autogramokat kértek és fotózkodni is akartak.
Ashton és a szülei házához értünk -itt van a fiúk törzshelye, illetve a garázsban- és nagy zajra lettünk figyelmesek. Ekkor esett le nekem, hogy mivel ma van Szeptember 24.-e, ezért ma vagyunk Luke-al 3 és fél éve együtt. Miért nem jutott ez hamarabb az eszembe? Hogy felejthettem el?
-Szerinted mi lehet ez?-kérdezte érdeklődve.
-Nem tudom.-vonogattam a vállamat, mint aki semmiről nem tud. Mert eddig nem is tudtam.-Ugye tudod, hogy úgy szeretlek, ahogy vagy?-megállítottam és magam felé fordítottam.-A pierecing-eddel együtt.-mosolyodtam rá.
-Én is téged.-megölelt és megsimogatta a hátamat.-Ideje bemenni.-megindult, de én visszahúztam.
-Ugye tudod, hogy ma vagyunk együtt 3 és fél éve?
-Tudom.-megpuszilta a fejemet.-Ha jól viselkedsz, akkor kapsz is majd este valamit.-rám kacsintott, majd elment. Én pedig utánaszaladtam. Amikor beértünk a garázsba, megpillantottunk egy nagy tortát és lufikat. Közelebb mentem a tortához, láttam, hogy rá van írva: Boldog 3 év fél éves fordulót!
-Ez annyira cuki.-mondtam.
-Micsoda?-kérdezte Luke. Mellém állt és megsimogatta a vállamat.-Tényleg jól néz ki.-jegyezte meg. Az mutatóujját belenyomta a habba és megkóstolta.-Hmm...még finom is. Megkóstolod?-én csak bólogattam, mire az asztalon lévő késsel vágott egy szeletet a tortából, rárakta egy szalvétára. Úgy tette, mint aki meg akart etetni, de ehelyett belenyomta az arcomba.
-Ezt még visszakapod Luke Hemmings!-kiabáltam. Ő elkezdett szaladni, mire én utána. Ott fogócskáztunk a garázsban a hangszerek között. Az egyik pillanatban megcsúszott egy sütidarabon és elesett. Én meg átestem rajta. Gyorsan felálltam és belemarkoltam a sütibe, majd Luke arcába dobtam.
-Jó, elég! Már megkaptam a tripláját!-dünnyögte.
-Akkor kapsz még!-felemeltem a tortát és egyenesen az arcába toltam. Ő erre lehúzott a földre, magam alá temettem.-Ez eddig a legjobb napom ezen a héten.-nevettem. Erre ő megcsókolt.
-Ááááhh...a remekművem!-jött be sírós hangon Calum.-2 óráig dolgoztam rajta.-Luke-al mind a ketten gyorsan felpattantunk a földről.
-De hát te egy vajas kenyérnél nem tudsz többet csinálni.-nézett felhúzott szemöldökkel Luke.
-Csak a képzeletében csinálta ő.-mondta Ash és legyintett egyet.
-Tényleg bocsi srácok, nagyon kedves volt tőletek.-mondtam szomorúan.
-Áh, mindegy.-mondta Mikey.
-Ráadásul még finom is.-jegyezte meg Luke. Láttam, hogy a száját nyalogatja. Én erre megböktem.-Ööm...igen. Nagyon sajnáljuk.
-Mindegy, nem én csináltam.-nevetett Calum.
-Amúgy boldog évfordulót srácok!-nyújtotta nagyra kezeit Mikey. Mind a hárman elkezdtek tapsolni és azt kiabálták, hogy "csókot, csókot!". Beadtuk a derekunkat Luke-al, és megcsókoltuk egymást. Olyan volt, mint életem első csókja, ami szintén vele volt. Felpezsdített és éreztem, hogy szívem egyre hevesebben ver. Végül átöleltük egymást.
-Emlékezni fogsz rám 20 év múlva is?-tettem fel a kérdést.
-Kicsim, akkor már a feleségem leszel.-válaszolta mosolyogva Luke. Bevallom, hogy kicsit megkönnyeztem.
-Elég a nyálas és érzelgős részből, irány a buliiii!-Ash elkezdett táncolni. Luke-al csak összenéztünk és vállat vontunk. Miért ne? Belevágni az éjszakába 5-en. Pazar ötlet.
Itt ülünk a bárban 5-en, pia van rendesen, nem tudom, hogy ki rendelt ennyi mindent. Biztos Ash. De én nem iszok most.
-Minek van itt ennyi pia?-kérdeztem kikerekedett szemekkel.
-Miért ne?-kérdezte Ash. Valahogyan éreztem, hogy ő rendelte.
-De mi nem iszunk. Tudod!-mondta Calum rám kacsintva.
-Igen, én a nyelvemet nem dugnám bele.-undorodott Luke, majd átölelt.
-Nekem még a szagától is hányingerem van.-mondta Mikey, aki pár nappal ezelőtt elég rendesen berúgott, úgyhogy valószínűleg most nem fog inni.
-Minek jöttünk ide?-kérdeztem.-Ráadásul én sem iszok.-jegyeztem meg.
-Ó, na! Hányszor szedtelek össze a földről, mert részeg voltál?-nevetett Ashton.
-Néha kell az is. Fiatalok vagyunk Ash.-ütögettem meg a vállát.
-Akkor te nem iszol.-mondtam egyhangúan és legyintett egyet, majd újra elfordult a pult felé.-Srácok?-nyújtotta nekik a feles poharat.
-Köszi, de én nem.-válaszolta Calum.
-És én sem...
-Meg én sem...-mondták a srácok egymás után. Felesleges volt eljönni ide, komolyan mondom. Le akar itatni minket? Részegen állítok haza, mit gondol megint anya? Az se hiányzik, hogy másnap a sajtó azzal legyen tele, hogy földig ittam magam, mint a múltkor. Még jobban utálnának.
-Jó, Ashton idd meg, légy vele boldog, mi leléptünk. Cső!-intett neki Calum, majd hátat fordított és elment. Őt követte Mikey is, majd Luke kézen ragadott, hátat fordítottunk Ash-nek és elmentünk.
-Ugyanúgy otthagytuk, mint anyukádat.-nevettem.
-Ne is mond anyát. Otthon kikészített. Hogy mit képzelek, hogy csak otthagyom és elmegyek hozzád. De kérlek ne vedd magadra, nagyon szeretlek. Már a meglepetés is készen van.
-Mi az?-néztem rá kiskutya szemekkel. Kézen fogva sétáltunk a vaksötétben. Csak ketten. Olyan jó vele.
-Az titok.-válaszolta kuncogva.
Az út egyenesen Calum és a szülei házához vezetett. Furcsálltam is a dolgot, miért jönnénk ide? Itt a meglepetés? Bementünk a hátsókertbe, ahol a fűben pirosan égő gyertyákból ki volt rakva egy szív és benne 2 doboz pizza.
-Ezt te csináltad?-kérdeztem meghatódottan.
-Csak neked Hope.-tárta szét a karját. Én erre megöleltem.
-Köszönöm.-mondtam halkan. Miután megettük a 2 doboz pizzát, egy lepedőt leterítettünk a fűre, ráfeküdtünk és néztük a csillagos eget.
-Tényleg a feleséged leszek 20 év múlva?-kérdeztem mosolyogva.
-Mindenféle képpen.-mondta határozottan.
-Ott egy hullócsillag!-mutattam fel az égre.
-Kívánj valamit.-mondta Luke. Ráfeküdtem a mellkasára és úgy néztük tovább a csillagos eget.
-Csak veled.
-Én meg veled.-mondta mosolyogva.
-Örökre.-mondtam.
-És még azon is túl.
Felkaptam egy kék pólót, egy rövid farmernadrágot és egy tornacipőt. Gyorsan kiszaladtam az előszobába és lassan, halkan kihúztam a zárból a kulcsomat.
-Luke, azonnal engedjetek be!-kiabálta az anyukája.
-Mehetünk hölgyem?-nyújtotta felém a kezét Luke. Egy enyhe mosoly lehelltem rá és a kezébe raktam a kezemet.
-Igen!-mondtam határozottan. Ő felkapott és elvitt az ablakomig. Aztán lerakott. Felültem az ablakpárkányra, majd letettem a fűre az egyik lábam, utána a másikat is. Luke is kijött utánam, majd jót nevettünk az anyukáján, aki eszét vesztve kiabálja, hogy engedjük be. Kimentünk a hátsó kijáraton és elindultunk a napsütésben.-Merre legyen az út?-karoltam át.
-Bowling?-kérdezte.
-Hm...nem is olyan rossz ötlet. Tudsz?
-Hát hogyne.-mondta olyan hangon, mint aki azt akarta velem közölni, hogy "úgy is legyőzlek". Ekkor kapott egy SMS-t. Elővette a telefonját, egy másodpercre megálltunk. Komolya fejjel bújta a telefonját.
-Van valami baj?-kérdeztem érdeklődve. A telefonképernyő közelébe hajoltam, de annyira sütött a nap, hogy semmit nem láttam.
-Haza kell mennem.
-Mármint oda haza, vagy a törzshelyetekre?-kérdeztem.
-A törzshelyünkre.-válaszolta egyhangúan.
-Ugye nincsen semmi baj?-néztem rá ijedten.
-Nem tudom. Calum írta az üzenetet, az áll benne, hogy téged is vigyelek magammal. Szóval nem tudom...
Elindultunk lassan a fiúk törzshelyére, útközben sokan megállítottak minket. Autogramokat kértek és fotózkodni is akartak.
Ashton és a szülei házához értünk -itt van a fiúk törzshelye, illetve a garázsban- és nagy zajra lettünk figyelmesek. Ekkor esett le nekem, hogy mivel ma van Szeptember 24.-e, ezért ma vagyunk Luke-al 3 és fél éve együtt. Miért nem jutott ez hamarabb az eszembe? Hogy felejthettem el?
-Szerinted mi lehet ez?-kérdezte érdeklődve.
-Nem tudom.-vonogattam a vállamat, mint aki semmiről nem tud. Mert eddig nem is tudtam.-Ugye tudod, hogy úgy szeretlek, ahogy vagy?-megállítottam és magam felé fordítottam.-A pierecing-eddel együtt.-mosolyodtam rá.
-Én is téged.-megölelt és megsimogatta a hátamat.-Ideje bemenni.-megindult, de én visszahúztam.
-Ugye tudod, hogy ma vagyunk együtt 3 és fél éve?
-Tudom.-megpuszilta a fejemet.-Ha jól viselkedsz, akkor kapsz is majd este valamit.-rám kacsintott, majd elment. Én pedig utánaszaladtam. Amikor beértünk a garázsba, megpillantottunk egy nagy tortát és lufikat. Közelebb mentem a tortához, láttam, hogy rá van írva: Boldog 3 év fél éves fordulót!
-Ez annyira cuki.-mondtam.
-Micsoda?-kérdezte Luke. Mellém állt és megsimogatta a vállamat.-Tényleg jól néz ki.-jegyezte meg. Az mutatóujját belenyomta a habba és megkóstolta.-Hmm...még finom is. Megkóstolod?-én csak bólogattam, mire az asztalon lévő késsel vágott egy szeletet a tortából, rárakta egy szalvétára. Úgy tette, mint aki meg akart etetni, de ehelyett belenyomta az arcomba.
-Ezt még visszakapod Luke Hemmings!-kiabáltam. Ő elkezdett szaladni, mire én utána. Ott fogócskáztunk a garázsban a hangszerek között. Az egyik pillanatban megcsúszott egy sütidarabon és elesett. Én meg átestem rajta. Gyorsan felálltam és belemarkoltam a sütibe, majd Luke arcába dobtam.
-Jó, elég! Már megkaptam a tripláját!-dünnyögte.
-Akkor kapsz még!-felemeltem a tortát és egyenesen az arcába toltam. Ő erre lehúzott a földre, magam alá temettem.-Ez eddig a legjobb napom ezen a héten.-nevettem. Erre ő megcsókolt.
-Ááááhh...a remekművem!-jött be sírós hangon Calum.-2 óráig dolgoztam rajta.-Luke-al mind a ketten gyorsan felpattantunk a földről.
-De hát te egy vajas kenyérnél nem tudsz többet csinálni.-nézett felhúzott szemöldökkel Luke.
-Csak a képzeletében csinálta ő.-mondta Ash és legyintett egyet.
-Tényleg bocsi srácok, nagyon kedves volt tőletek.-mondtam szomorúan.
-Áh, mindegy.-mondta Mikey.
-Ráadásul még finom is.-jegyezte meg Luke. Láttam, hogy a száját nyalogatja. Én erre megböktem.-Ööm...igen. Nagyon sajnáljuk.
-Mindegy, nem én csináltam.-nevetett Calum.
-Amúgy boldog évfordulót srácok!-nyújtotta nagyra kezeit Mikey. Mind a hárman elkezdtek tapsolni és azt kiabálták, hogy "csókot, csókot!". Beadtuk a derekunkat Luke-al, és megcsókoltuk egymást. Olyan volt, mint életem első csókja, ami szintén vele volt. Felpezsdített és éreztem, hogy szívem egyre hevesebben ver. Végül átöleltük egymást.
-Emlékezni fogsz rám 20 év múlva is?-tettem fel a kérdést.
-Kicsim, akkor már a feleségem leszel.-válaszolta mosolyogva Luke. Bevallom, hogy kicsit megkönnyeztem.
-Elég a nyálas és érzelgős részből, irány a buliiii!-Ash elkezdett táncolni. Luke-al csak összenéztünk és vállat vontunk. Miért ne? Belevágni az éjszakába 5-en. Pazar ötlet.
***
Itt ülünk a bárban 5-en, pia van rendesen, nem tudom, hogy ki rendelt ennyi mindent. Biztos Ash. De én nem iszok most.
-Minek van itt ennyi pia?-kérdeztem kikerekedett szemekkel.
-Miért ne?-kérdezte Ash. Valahogyan éreztem, hogy ő rendelte.
-De mi nem iszunk. Tudod!-mondta Calum rám kacsintva.
-Igen, én a nyelvemet nem dugnám bele.-undorodott Luke, majd átölelt.
-Nekem még a szagától is hányingerem van.-mondta Mikey, aki pár nappal ezelőtt elég rendesen berúgott, úgyhogy valószínűleg most nem fog inni.
-Minek jöttünk ide?-kérdeztem.-Ráadásul én sem iszok.-jegyeztem meg.
-Ó, na! Hányszor szedtelek össze a földről, mert részeg voltál?-nevetett Ashton.
-Néha kell az is. Fiatalok vagyunk Ash.-ütögettem meg a vállát.
-Akkor te nem iszol.-mondtam egyhangúan és legyintett egyet, majd újra elfordult a pult felé.-Srácok?-nyújtotta nekik a feles poharat.
-Köszi, de én nem.-válaszolta Calum.
-És én sem...
-Meg én sem...-mondták a srácok egymás után. Felesleges volt eljönni ide, komolyan mondom. Le akar itatni minket? Részegen állítok haza, mit gondol megint anya? Az se hiányzik, hogy másnap a sajtó azzal legyen tele, hogy földig ittam magam, mint a múltkor. Még jobban utálnának.
-Jó, Ashton idd meg, légy vele boldog, mi leléptünk. Cső!-intett neki Calum, majd hátat fordított és elment. Őt követte Mikey is, majd Luke kézen ragadott, hátat fordítottunk Ash-nek és elmentünk.
-Ugyanúgy otthagytuk, mint anyukádat.-nevettem.
-Ne is mond anyát. Otthon kikészített. Hogy mit képzelek, hogy csak otthagyom és elmegyek hozzád. De kérlek ne vedd magadra, nagyon szeretlek. Már a meglepetés is készen van.
-Mi az?-néztem rá kiskutya szemekkel. Kézen fogva sétáltunk a vaksötétben. Csak ketten. Olyan jó vele.
-Az titok.-válaszolta kuncogva.
Az út egyenesen Calum és a szülei házához vezetett. Furcsálltam is a dolgot, miért jönnénk ide? Itt a meglepetés? Bementünk a hátsókertbe, ahol a fűben pirosan égő gyertyákból ki volt rakva egy szív és benne 2 doboz pizza.
-Ezt te csináltad?-kérdeztem meghatódottan.
-Csak neked Hope.-tárta szét a karját. Én erre megöleltem.
-Köszönöm.-mondtam halkan. Miután megettük a 2 doboz pizzát, egy lepedőt leterítettünk a fűre, ráfeküdtünk és néztük a csillagos eget.
-Tényleg a feleséged leszek 20 év múlva?-kérdeztem mosolyogva.
-Mindenféle képpen.-mondta határozottan.
-Ott egy hullócsillag!-mutattam fel az égre.
-Kívánj valamit.-mondta Luke. Ráfeküdtem a mellkasára és úgy néztük tovább a csillagos eget.
-Csak veled.
-Én meg veled.-mondta mosolyogva.
-Örökre.-mondtam.
-És még azon is túl.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése